Rákóczi katonája Mikor Rákóczi katonákat sorozni járt, a gencsiekre is odaüzent egy pénteki nap, hogy vasárnapra ott lesz a templom elõtt. A gencsiek meg akarták mutatni, hogy õk jó kurucok, azért nem várták be a sorozást, hanem mind beöltöztek katonának. Aztán a falu végén egy dombot hordtak össze; az öregek sapkájukban, az asszonyok meg a gyerekek kötõvel hordták a földet, s erre egy cifra sátort állítottak. Mikor aztán Rákóczi a falu felé közeledett, már ott várták a falu öregjei, és arra kérték, hogy tisztelje meg õket a sátorban, és kóstolja meg az õ kalácsukat meg borukat. Rákóczi nagyon barátságos ember volt, ezért most is hajlott a kérésre. Leült a sátorba, és falatozni kezdett. Mikor meg a bort a szájához vitte, hát meglátta a gencsi legények lovas csapatát, amint a faluból az útra kanyarodtak. Könnybe lábadt a szeme, mikor a derék sereg végiglovagolt elõtte. Aztán õ is lovára ugrott, s úgy vezette a legények lovas csapatát a károlyi nagy táborba.   Vissza a mese oldalra