|
Kossuth Lajos és az urak
Kossuth Lajos egyszer maga köré gyüjtötte az
urakat, és megkérdezte tõlük:
- Ki érdemli meg a szõlõ levét?
Az urak mind azt felelték, hogy az, akié a föld.
- Na, urak, menjünk akkor kapálni!
Neki is fogtak. Kossuth Lajos kapált legelõl, de nem olyan
közönségesen, hanem a hegynek felfelé. Eltelt
egy kis idõ, akkor egy kis pihenõt engedett nekik, és
azt kérdezte:
- Ki érdemli meg a szõlõ levét?
Az urak erre megint mind azt felelték, hogy akié a föld.
- Na, urak, megyünk akkor meg kapálni!
Neki is fogtak megint, csak úgy izzadtak bele az urak.
Kossuth megint megkérdezi:
- Ki érdemli meg a szõlõ levét?
- Az is, akié a föld, meg az is, aki megkapálja,
és izzad vele.
De Kossuthnak még ez sem volt elég, hanem megint azt mondta:
- Na, urak, menjünk akkor kapálni!
Még egy jó csomót megkapálták, aztán
Kossuth újra megkérdezte:
- Ki érdemli meg a szõlõ levét?
De erre már mind azt felelték az urak, hogy az, aki megkapálja,
aki meg csak a lábát lóbálja, egy kortyot
sem érdemel.
|
